A több ezer áldozatot követelő nepáli földrengés napján a Facebook azonnal aktiválta a kifejezetten ilyen alkalmakra fejlesztett "Facebook Safety Check" alkalmazását. Az aktiválást egyenesen Mark Zuckerberg jelentette be.

Az alkalmazás lényege, hogy a felhasználók azonnali információt kaphatnak arról, hány ismerősük, rokonuk tartózkodik éppen a veszélyzónában, illetve a katasztrófa területén lévő felhasználók egyetlen gombnyomással tudathatják, hogy épségben vannak. Erre a Facebook egy értesítéssel rá is kérdez egyébként, ha a geológiai adatok szerint egy adott felhasználó a térségben van. A Facebook Safety Check tehát nem egy folyamatosan fenntartott szolgáltatás, kifejezetten olyan események alkalmából aktiválják, amikor tömegkatasztrófa következik be, vagy annak veszélye áll fenn. 

Mikor a közösségi médiát kárhoztatjuk, akkor vagyunk igazságosak, ha az előnyeit is megemlítjük. Az utóbbi években ugyanis számos olyan katasztrófahelyzet alakult ki, amikor a közösségi médiában gyorsabban, hatékonyabban terjedt a segítséget jelentő információ, mint a hivatalos csatornákon. Gondoljunk akár a Sandy hurrikánra  , vagy akár a mi kis március 15-i havazásunkra.

A második világháború közbeni/utáni szétszóratásban a kétségbeesett hozzátartozók villamosok oldalán elhelyezett fotókkal keresték szeretteiket a jó szerencsében és mások jó lelkiismeretében bízva, vagy a Vöröskereszt nagy, globális adattengerét böngészgették reménykedve. Az esély: tű a szénakazalban. Az 1956-os nagy kivándorlás és az itthon maradottakra nézve életveszélyt jelentő hazaüzengetés egyetlen, viszonylag biztonságos módja a Szabad Európa rádión beolvasott "épségben megérkezett a Kovács Család Bécsbe, aki hallja, adja át" típusú üzenet volt. 

Pár évtizedet ugorva, személyes vizekre evezve e sorok szerzőjével is megtörtént, hogy egyes londoni bombamerényletek után hazatelefonált Londonból, jelezve, hogy épségben van, nem volt a helyszínen a robbanások bekövetkeztekor, de itthon még csak a telefonból értesültek egyáltalán a támadásokról - így persze aggódni sem volt idő.

Akár így, akár úgy, biztonsági és kríziskommunikációs aspektusból kétségtelenül forradalmi változást hozott az információáramlásban a közösségi média - és persze a szélessávú internet - fejlődése. Nepál persze tőlünk nézve messze van, de gondoljunk bele, hogy a térségben tartózkodó turisták hozzátartozóinak mekkora értéket jelent egy ilyen rövid, automatikusan generált Facebook üzenet, hogy: kösz, jól vagyok. Kösz, Zuckerberg. 

---

ha érdekel a kríziskommunikáció, ne felejts el feliratkozni a Spindoc Kríziskommunikációs eMagazinra itt. Kéthetente jön is az új kiadvány.