Nem az első és nem az utolsó eset, hogy egy véletlenül (?) bekapcsolt mikrofon óriási galibát okoz. Az ilyen kommunikációs malőrök azért életveszélyesek, mert teljesen váratlanul érik a stábot, gyorsan kell tüzet oltani, anélkül, hogy előzetes felkészülésre esély lenne. Ez a klasszikus derült égből villámcsapás. Persze jó benchmark, jó gyakorlat ilyenkor is akadhat, érdemes kicsit körülnézni.
A leghíresebb eset, amely közvetlenül háború veszélyével is fenyegetett, alighanem a vicces kedvében lévő Ronald Reagen rádióinterjú előtti mikrofonpróbája volt: „Amerikai polgártársaim, örömmel jelenthetem be, hogy éppen most írtam alá azt a törvényt, amellyel örökre törvényen kívül helyezem a Szovjetuniót. A bombázást 5 percen belül megkezdjük”. A nyolcvanas évek elején történt eset ma már a politikatörténeti kalendárium része.
De nem kell 30 évet visszarepülnünk az időben, ha kínos, bekapcsolt mikrofonos eseteket keresünk. Egy másik amerikai elnök, George W. Bush is többször lazára vette a figurát, nem tudván, hogy szavait éppen rögzítik, vagy legalábbis többen is hallják. 2006-ban, Szentpéterváron, a G8 találkozó szünetében disputált önfeledten Tony Blair-rel, akit először is "Yo, Blair!" sutyerák köszöntéssel üdvözölt, majd kifejtette, hogy a Hezbollah abbahagyhatná a szarkeverést, egyébiránt pedig olyan párbeszédet folytattak, amely után minden politikai elemző titkon álmodik. Mármint, hogy egyszer fültanúja lehessen.
Ugyancsak őhozzá kötődik későbbi alelnökének, Dick Cheney-nek Chicagoban odasúgott aranyköpés, amelyben "első osztályú seggfejnek" nevezett egy ismert - és jelen lévő - riportert a New York Times-tól...
A jelenleg újraválasztásáért harcoló Obama elnök is több ízben került kínos esetbe lefülelt beszélgetések miatt. Őt az egészségügyi reform aláírásakor köszöntötte alelnöke Joe Biden a pulpitoson azzal, hogy "this is a fucking deal"; túlcsorduló lelkesedése nem volt benne az előzetes forgatókönyvben. Ezek persze apróságok, elszólások, abban viszont már semmi tréfa sincs, amikor Obama Medvegyeven keresztül kért nagyobb rugalmasságot a kiépülő NATO nukleáris pajzzsal kapcsolatban. Ezek a kamarilla-politikai finomságok tényleg nem a közvéleményre tartoznak. (Persze erről a Wikileaks-nek nyilván más az álláspontja.)
Még az Oroszoknál maradva: Putyin elnök saját magát és persze vendégét, az izraeli miniszterelnököt, Ehud Olmert hozta nehezen magyarázható, kínos helyzetbe, amikor Mose Kacav izraeli államfő szexbotrányán élcelődött: "Nagyon kemény fiúnak bizonyult, tíz nőt megerőszakolt, ezt sohasem vártam volna tőle. Mindannyiunkat nagyon meglepett, valamennyien irigyeljük”.
Izraelt érintő nemzetközi bonyodalom kerekedett az azóta - de nem ezért - megbukott Nicholas Sarkozy, francia elnök panaszkodó szavaiból is, amelyekben Netanjahu miniszterelnököt kiállhatatlannak és hazugnak nevezte. Obama sem teszi az ablakba a riposztját: "Magának van belőle elege, de nekem kell vele foglalkoznom nap mint nap?!"
De (vannak helyek, ahová még a király is gyalog jár) még XVI. Benedek pápa is jelentette már be nagy nyilvánosság (bekapcsolt mikrofon) előtt, hogy négy órára fogorvoshoz kell mennie... Ezt a XI. püspöki zsinaton részt vevő egyházi méltóságok a hangszórókból hallhatták.
Az egyik legemlékezetesebb, valóban bukást eredményező eset a britek se hús se hal, botcsinálta kormányfőjével, Gordon Brownnal történt meg, aki kampánykörútján diskurált egy asszonnyal, majd az autóba visszaülve, de még bemikrofonozva dehonesztáló megjegyzéseket tett a választópolgárra.
A külföldi körkép után nem árt itthon is körülnézni, szép számmal akadnak bekapcsolt mikrofonos" botrányok. Zuschlag János a Terror Háza előtti viccelődése miatt kényszerült (először) lemondásra. Horn Gábor az SZDSZ kampánysátrából figyelve az eseményeket kommentálta vaskos szavakkal az úgynevezett szociális népszavazás eredményeit és ebben a regnáló kormányfő, koalíciós partner szerepét. Molnár Gyula akkori szocialista polgármáster ugyancsak koalíciós partnerére, későbbi vádlott társára használt trágár kifejezéseket bekapcsolt mikrofon mellett.
A kommunikációs szakma szakemberei, a médiatréningek trénerei, kampányszakemberek nem véletlenül szajkózzák a közszereplést vállaló személyek felkészítésekor, hogy ameddig a teremben, helyszínen, bárhol - akár csak kikapcsolt kamerát, mikrofont lát, úgy kell beszélni és viselkedni, mintha élő, egyenes adásban lenne az illető. Tegyük hozzá, hogy a mai technológia mellett már akkor is így kell cselekedni, ha nem látja a felvevőkészüléket...
A fenti tanulság mellett érdemes átgondolni, hogy kríziskommunikáció tekintetében mi a teendő. A felvillantott esetek közül mindenféle megoldásra volt példa. Gordon Brown szegény Canossát járt és bocsánatért esedezett a megsértett Mrs. Duffy-nál. Ez tehát egy lehetséges módszer.
A Netanjahut lehazugozó és lesajnáló Sárközy - Obama disputa kikerülését hivatalos szervek megpróbálták elfojtani, nemzetbiztonsági, és külpolitikai érdekekre hivatkozva. Abból, hogy mégis tudunk az esetről, láthatjuk, hogy a hatalmi szó nem volt elégséges, bár hozza kell tenni, hogy névvel, címmel egyetlen orgánum sem merte lehozni a botrányt, csak kiszivárogtatták az esetet és a kiszivárogtatást írták aztán meg... Szerény siker.
A harmadik eljárás, mikor csak kevéssé súlyos ügyről van szó, a bagatellizálás, ilyenkor az elszólást egy viccel üti el az érintett szóvivője (és nem ő személyesen). ez történt Joe Biden esetében, aki fucking big dealnek nevezte az egészségügyi reformot. Robert Gibbs szóvivő poénra vette az egészet, azt twittelte a hír kapcsán: "És milyen igaza van, alelnök úr".
Utóbbi eljárást követte most a pocakos tábornokok kapcsán a miniszterelnöki stáb. A miniszterelnök sajtófőnöke csak egy szűkszavú válasszal reagált a felvetésekre: "Orbán Viktor kizárólag a díszzászlóalj pocakjának ügyében tartja illetékesnek magát". A megoldás lehet jó, az üzenet egyértelmű: nincs itt semmi látnivaló, tessék kérem továbbmenni. Aztán, hogy a választóknak elég-e ennyi, kiderül.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot rss-en, vagy akár twitteren. Vagy Facebookon.
Utolsó kommentek