Mobilozási csomagot kínál a Mol, ez már önmagában figyelemreméltó, PR szempontból viszont - legalábbis számunkra - még érdekesebb, hogy egy vitatható szellemességi fokkal bíró beharangozó kampányt futtatnak róla Molló néven.
A nagyobb vállalkozások, különösen a nagy ismertségnek örvendő, akár dollármilliós értéket képviselő brandnévvel rendelkező cégek főszabály szerint nem szokták engedni, hogy a nevükkel - és ehhez kapcsolódóan a többi levédett arculati elemükkel - játsszon valaki. A legritkább esetben fordul elő, hogy egy komoly cég egy poén kedvéért kikarikírozza a saját nevét, vagy a humor oltárán mondjuk átdizájnoltassa a logóját. Ha ezt a szabályszerűséget nézzük, a MOL Mollója kifejezetten váratlan.
Sokszor kívülállók számára nem is felfogható, hogy milyen vehemenciával képesek védeni egy-egy cég PR-osai a cég védjegyeit. Képesek (vagyunk) ügyvéddel súlyosbított levelekkel követelni a cégnév helyes megjelenítését, a cégforma (Zrt. vagy kft. pl) pontos feltüntetését, a kisbetűk, nagybetűk eltalálását. (Sok cég egyébként ezzel vissza is él. Amely például ravaszul csupa nagybetűs nevet a cégének, hogy minden esetleges újságcikkből kiugorjon a neve, vagy olyan is akad, amelyiknek az első betűje kicsi, az összes többi nagy, nem beszélve a megfordított írásjelekről, stb.)
Hogy miért ilyen karót nyeltek ebben a cégek? Mint fent is utaltunk rá, minden arculati elem kötelező előírásokkal van körbebástyázva a színektől a formákig, méretekig, szimbólumokig. A név pedig általában a piramis csúcsa. Ezek valóban sokszor olyan értéket képviselnek, ami miatt semmiképp sem akarják, hogy több eltérő megjelenítés párhuzamosan futhasson, vagy akár zavart keltsen.
Egy-két példát azért találunk a cégnév elviccelésére, de ebből van kevesebb. Most hirtelenjében a Tuc keksz Tuc jobbat? reklámja, illetve a Tolle (a világ finomabb tőle) akciója jut eszünkbe. Egyik sem MOL kategóriájú vállalat.
Külön írás tárgya lehetne, hogy a nemzetközi piacokon működő cégek sok esetben arra kényszerülnek, hogy egy-egy országban más néven illessék ugyanazt a márkát, mert például az adott nyelven kiejthetetlen, így lett nálunk ESSO kút az Exxon-ból, vagy esetleg értelmes és/vagy pirulásra okot szó lenne az új piacon. Van, amikor meg simán bevállalják, mert mondjuk a magyar piac olyan pici, hogy emiatt nem fogják átnevezni a Lada "Szamarát", vagy a Citroen Xsara-t. Néha pedig a kiejtéssel operálnak, így lesz kiejtésben saridon, abból, hogy /szaridon/.
---
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot rss-en, vagy akár twitteren. Vagy látogass meg honlapunkon, vagy a Facebookon.
Utolsó kommentek