Bekövetkezett a világ első olyan személyi sérüléssel járó közúti balesete, amelynek egy vezető nélküli autó is részese volt.  A Google önirányítós autójában három ember sérült meg, amikor egy kereszteződésnél lévő torlódásnál a mögöttük haladó autó beléjük rohant.

A Google természetesen sietett leszögezni, hogy az önvezető autó "vétlen" volt a balesetben. Nem a szoftver hibás, bár mulattató elképzelni, milyen lesz majd a helyszínelés több full-automata, sofőr nélküli autó ütközésekor.

A cég beszámolója szerint szokatlanul gyakran érik balesetek a sofőr nélküli autóikat, de eddig közúton sem olyan baleset nem történt, ahol személyi sérülés is történt, sem pedig olyan, ahol az önirányító autó hibájából következett volna be a baleset. A Google közzé tette az ütközés stilizált felvételét is:

Ami biztos, hogy a teljesen automatizált, önirányító autók iránt a mostani eset nem fogja növelni a bizalmat. A sofőr nélküliség egyszerre vonzó és egyszerre rémisztő opció: nem bízunk annyira abban, amit nem tudunk magunk irányítani, másfelől hihetetlen bizalmunk van a számítógépek által precízen kezelt automatikában. A közlekedés esetében ez a két emóció küzd egymással, egyelőre feloldhatatlanul.

Kétségtelen, hogy az önvezérlő közúti közlekedés paradigmaváltást jelent, amit nehéz lesz megszokni, megemészteni, és az ilyen balesetek rögtön táptalajt is adnak az ellenzők érveinek, még akkor is, ha egy hátulról belénk rohanó autót a mindennapokban amúgy sem tudunk elkerülni. A mostani koccanásnál kicsit nagyobb horderejű, de műfajában hasonló krízist okozott a Virgin fejlesztette magánűrhajó projekt halálos áldozatot is követelő balesete.

A forradalmi változásokat hozó új megközelítések sikerét visszavethetik az ilyen intermezzók, de a fejlődés úgysem áll meg. Nem gondoljuk, hogy a Zeppelin léghajó balesetei miatt le kellett volna állítani a légiközlekedés fejlesztését, vagy hogy a Challenger katasztrófa miatt be kellett volna szüntetni az űrkutatást. (Más eset a szuperbiztonságosnak vélt Concorde balesete, amely jó időre befagyasztotta a hangsebességnél gyorsabb személyi utasszállítást.)  Ma már például fel sem tűnik, ha akár Budapesten olyan metrószerelvényre szállunk fel, amelyet nem humán erőforrás vezet.

A Google-verda (bal)esete nem csak a fejlesztőknek ad újabb és újabb kihívást, hanem a kommunikációs szakembereknek is, akiknek a történetmesélés részévé kell tenniük az önirányító autók intelligenciáját, önhibából történő "sebezhetetlenségét", egyszóval a bizalom megteremtését és az idegenkedés legyűrését. Nagy kihívás: hogy az önvezérlő autóké a jövő, azt tudjuk, de hogy addig hogy jutunk el, az még kérdéses.

---

ha érdekel a kríziskommunikáció, ne felejts el feliratkozni a Spindoc Kríziskommunikációs eMagazinra itt. Kéthetente jön is az új kiadvány.