Múlt héten több ezer sérülttel, halálos áldozattal járó katasztrófa történt Londonban, amikor egy torony rászakadt a Waterloo metróállomásra. A mentésben sok száz szakember vett részt négy teljes napon keresztül.
Gondolhatnánk, hogy egy ilyen esemény híre és képei futótűzként járják be a világsajtót és persze a Facebook-ot.
Hogy a pánik és a hírcunami elmaradt, annak prózai oka van: Európa legnagyobb krízisszimulációja zajlott le február 29. és március 3. között a forgalmas londoni metróállomást szimuláló Dartfordban.
Egészen kivételes alkalom, hogy egy ennyire életszerű, ilyen sok résztvevővel zajló katasztrófát modellezni lehessen. Sok-sok országból - köztük Magyarországról is - mintegy hetven szervezet vett részt a tréningen, több ezer "önkéntes áldozat" mellett.
Szinte felfoghatatlanul nagy munka egy ilyen kiterjedt akció megszervezése. A logisztika összeállítása egy teljes évet vett igénybe. Hogy a környezet és a hatásfok a valósághoz tökéletesen hű lehessen, az önkénteseket művérrel, törmelékekkel borították be, nyolc kisiklott metrószerelvényt pakoltak egymásra, és vérfagyasztó módon a folyamatos sikolyokat, üvöltözést, zajt is rekonstruálták.
Ízelítő a zajból:
A katasztrófaelhárítás, katasztrófavédelem fejlesztése, edzettsége, tapasztalatszerzése kulcskérdés a világ minden pontján, és erre a tevékenységre igaz leginkább a "soha ne legyen rá szükség" kitétel. Márpedig rutint, tapasztalatot szerezni éles helyzetek nélkül lehetetlen. Tehát egyszerre él a remény, hogy ne kelljen ilyen kiterjedt katasztrófát érdemben kezelni és ugyanakkor legyenek felkészültek a szakemberek a helyzet hatékony megoldására.
A hosszas előkészítő munkát, majd a négy napon át tartó lebonyolítást követően most nyilván az ugyancsak hónapokat igénybe vevő elemzésé, háttérmunkáé a főszerep. Elemezni kell a tanulságokat, megvizsgálni, hogy mi lett volna, ha tényleg beüt a ménkő, mennyire volt felkészülve a katasztrófavédelem szakembergárdája és eszköztára. Meg kell vizsgálni és felül kell vizsgálni a meglévő folyamatokat is.
A krízisszimuláció a vállalatok és szervezetek életében is döntő fontosságú, és picit hasonlóan működik a fenti példához. Itt is elmondható, hogy jobb félni, mint megijedni alapon készülni kell arra, hogy "valami baj" történni fog. Pontosan persze nem látható előre, hogy mi és mikor fenyeget, de saját jól felfogott érdekében minden szervezet készíthet krízisforgatókönyvet , nem csak környezeti katasztrófákra, terrortámadásra, hanem a brand sérülésére, hírnévmenedzsmentre is.
A cél és a működési mechanizmus is hasonló: egy mesterségesen létrehozott, de minden tekintetben "reális", vagyis könnyen elképzelhető krízishelyzetet hoznak létre a trénerek, és egy professzionális szimuláció során a szervezet illetékesei, felelős csapatai kipróbálhatják képességeiket, felkészültségüket, higgadtságukat, saját szervezeti folyamataik ismeretét és alkalmazhatóságát a kríziskezelés során.
Mindez ad valamekkora magabiztosságot a szervezetnek a tényleges krízis beütése során. De persze azért az élet a legnagyobb tanítómester, a legjobb krízisszakértők azok lesznek, akik ténylegesen megjárták már a hadak útját.
---
ha érdekel a kríziskommunikáció, ne felejts el feliratkozni a Spindoc Kríziskommunikációs eMagazinra itt. Kéthetente jön is az új kiadvány.
Utolsó kommentek