Durva belépőjével nem csak Cristiano Ronaldo térdét vágta haza a franciák középpályása, Dimitri Payet a tegnap esti Európa-bajnoki döntőn. Mindössze bő negyedóra játék után fájdalmában fejét foghatta a közvetítés rendezője, illetve a szponzormárkák illetékesei, akik minimum 90 de inkább 120 perc Ronaldóra voltak berendezkedve.
Minden felvezetés a két hetes összecsapásáról szólt, lévén a franciák új üdvöskéje, Griezmann is ilyen mezben játszik, a felvezetéshez pedig muszáj ikertornyokat kreálni, még ha az érintettek nem egyforma súlycsoportúak is - legalábbis marketingértékben biztosan nem.
Ronaldo kiválása viszont borította a terveket, a pár perces szenvedés, ami ez után jött, meg a drámai képsorok a hordággyal még egy picit megcsinálták a show-t, de mi legyen a maradék 70-100 perccel és a nézettséggel?
Ne legyen kétség, szegény néhai Knézy Jenő simán lehozta volna a kulcsmomentumból való építkezéssel az egész meccset, de a globális közvetítésben ez sem jelent megoldást. Amikor egy boxgála főmeccse véget ér 15 másodperc után, a vagyonokat leperkáló közönség akkor is csalódott, ha a kedvence ütötte ki az ellenfelet. Egyszerűen más műsorra fizettek, abba pedig nem fér bele, hogy C. Ronaldo az öltözőből nézi a közvetítést, miközben a szalagjait vizsgálják.
Ezt viszont nála jobban senki nem tudja, a hosszabbítás már ismét róla szólt, természetesen rá szegeződött minden szempár és kamera, az oldalvonalnál karmesterként irányította, buzdította a csapatot, mintha szövetségi kapitány nem is lenne, lefújást reklamált öt perccel a vége előtt, járt-kelt, intézkedett. Képzeljük el, bármilyen másik lecserélt, lesérült játékossal ezt. Nem tudjuk.
Ezt csak a gigasztárok tudják. Akkor is róla szól, ha nem róla szól.
---
ha érdekel a kríziskommunikáció, ne felejts el feliratkozni a Spindoc Kríziskommunikációs eMagazinra itt. Kéthetente jön is az új kiadvány.
Utolsó kommentek