Nyilván alig várta a magyar úszószövetség, hogy a magyar sportolók szempontjából sikeres vb-t követően, még a közfigyelem tetőpontján mutathassa be ezt a szerencsétlen jószágot. A 2017-es hazai vb kabalaállatát ráadásul Bol-dog névre keresztelték, ami önmagában komoly inkompetenciáról - vagy teljes igénytelenségről - árulkodik.
A nagy világversenyek esetében manapság végletesen megoszlanak az álláspontok a rendező országok közvéleményében. A költségek egyre magasabb szférákba kúsznak, csillagászati összegekbe kerül a biztonság garantálása, a színvonalas sportlétesítmények felhúzása, majd később kihasználása, fenntartása. A költségek rendre elszállnak, a közelgő határidők mindig hirtelen büdzsénövelést követelnek meg, az összkiadásokat kellene kompenzálnia a pár hétig-hónapig jelentkező turizmusnak, a szponzorpénzeknek és persze az elkészülő infrastrukturális beruházásoknak. A többség támogatásának megszerzése ilyen helyzetben valódi kommunikációs kihívás, az előnyök sokszor elvontak, szimbolikusak, a hátrányok és veszélyek kézzel foghatóak és rémisztőek. Nem kis részben emiatt van jelentősége az olyan emocionális elemeknek, mint egy jól sikerülő kabalafigura.
Egy cég, szervezet, vagy esemény arculata állandó része a brand felépítésének, beazonosíthatóságának, hosszabb távon a szerethetőségének. Sportesemények esetében bevett eljárás, hogy a logó mellett egy személyiséggel felruházható, sokrétűen felhasználható kabalafigura is szimbolizálja a sok éven át szervezett, majd pár hét alatt lefutó gigaeseményt.
Ne higgye senki, hogy ez olyan tiszta sor lenne. Különösen akkor, ha magát az eseményt is sokan ellenzik, garantálni lehet, hogy a kis kabalafigurának is lesznek ellenlábasai. Épp egy-két hete a 2020-as Tokiói olimpia újonnan leleplezett logója került össztűz alá, mert a kritikusok szerint megtévesztésig "hasonlít" egy belga színház logójára. És van is benne valami...
Bostonban pedig az egész olimpiai pályázatot sikerült kisiklatnia egy közösségi kezdeményezésnek, így a 2024-es játékok megrendezéséről le is tett a város. Ahhoz, hogy a többség egyértelmű támogatása meglegyen és kitartson a kritikus pillanatokban is, már az első pillanatoktól fogva jól és átgondoltan kell kommunikálni. Ennek a kommunikációnak része az arculat, része a kabalafigura, részei az észérvek és az érzelmi húrok is. Azon nyilván senki sincs meglepve, hogy egy újabb hazai események lesz puli a kabalaállata (emblematikus vízi állatunk nincs egyébként?), de hogy ilyen kis gyámoltalan tréningruhás, felmosórongyfejű állatka lesz a szimbólum, az, gondoljuk, sokakat sokkolt. Hasonló a reakció egyébként a Ferencváros lecserélt Zöld Sasát övező kárörömhöz/felháborodáshoz.
Úszni persze a medencében kell majd, ha elkészülnek addig a létesítmények. A kutya ugat, a karaván halad?
---
ha érdekel a kríziskommunikáció, ne felejts el feliratkozni a Spindoc Kríziskommunikációs eMagazinra itt. Kéthetente jön is az új kiadvány.
Utolsó kommentek