Ritkán kerül ennyire sok pénzbe egy társadalmi felelősségvállalási üzenet széleskörű elterjesztése, mint amennyibe most a Telekomnak fáj a női és férfi karrierút egyenlőségének hirdetése. De legalább tényleg mindenhova eljut az üzenet, kerül, amibe kerül.

Nekünk azonban most a CSR programnál is fontosabb a Telekom-Ákos-Kormány édeshármas helyzet kríziskommunikációs vetülete. Ami egyébként nem is annyira bonyolult. Itt a blogon is több ízben foglalkoztunk azzal, hogy egy szponzornak milyen érdekeltségei, szempontjai vannak a támogatások odaítélésekor, illetve elvételekor.(Legutóbb a Questor botrány kapcsán írtunk erről, de a celebes botrányokról értekeztünk már Kállay Saunders verekedése, valamint, más aspektusból Szulák Andrea vonatkozásában is. )

Miről van itt szó? Arról, hogy a szponzorációs szerződések kölcsönös előnyök mentén jönnek létre, nem könyöradomány, nem támogatás. Egy márka a saját márkaüzenetét támogató, célcsoportját megszólítani tudó, márkaértékeibe illeszthető hírességekkel, klubokkal, szórakozóhelyekkel áll össze, ezért a szponzorált fél anyagi, vagy más természetű előnyöket kap, ő pedig megjeleníti a támogató felségjelzéseit, vagy amiben a szerződéskötéskor megegyeznek. Ami ebben az esetben fontos nekünk: egyáltalán nem ritka, hogy egy szponzorált sztárral azonnali hatállyal megszünteti a szponzoráló cég a szerződést. Tiger Woods, Lance Armstrong és valamennyi botrányba keveredett celeb hosszan tudna mesélni erről. Ne legyen kétségünk: nincsen (alkotmányellenes!) szerződésszegésről szó, az írott anyag bizonyosan kitér arra, hogy a szponzorált művész nem sértheti a támogató márka érdekeit, értékrendjét. Hiszen éppen a szinergiák miatt fogtak össze a szerződés megkötésekor. 

A szponzoráció addig tart, ameddig mindkét fél megtalálja benne a számításait: ha Ákos a nők egy jelentős részét vérig sérti, ráadásul egy olyan területen, amely a Telekom számára az egyik fő márkaüzenetet hordozza, az bőven elég ok, hogy a márka ne akarja a továbbiakban a sztárhoz láncolni a nevét. Más kérdés, hogy az éppen aktuális kormányzati "családvédő" kampány is lendületet kaphatott a mostani, teljes spontenaitást valószínűleg azért nélkülöző lépéssel.

Végezetül, ami fő és hangsúlyos különbséget jelent a Telekom és Magyarország Kormánya lépése között. A Telekom a saját pénzét, bevételeit fordítja szponzorálásra, kultúra támogatásra, sport támogatásra, ő áldoz rá és azt várja tőle, hogy a márkája ismertebb, vagy népszerűbb lesz. A kormány ezzel szemben a közös pénzünkből duhajkodik: a kormányt a társadalom azzal bízza meg, hogy jól sáfárkodjon a befizetéseinkkel, és azt reméljük tőle, hogy a lehető legköltséghatékonyabb szerződéseket köti állami szinten a telekommunikációs szolgáltatókkal is. (Muhaha...) Tehát egy izmozó felmondás után másnál megkötött sokmilliárdos szerződés vélhetően a közös büdzsénknek is sokba fog kerülni, ha feltételeznénk, hogy korábban a költséghatékonyság oltárán szerződtek...

A kormány-Telekom ütközetről már készítettünk korábban is interjút, most is megpróbáljuk majd szóra bírni az illetékeseket, amikor kissé lenyugodnak a kedélyek. De azt feltételezzük, hogy az Ákos ügy most csak egy casus belli volt az újabb fordulóra.

---

Ha érdekelnek a kríziskommunikáció hírei, iratkozz fel a Spindoc Kríziskommunikációs Hírlevélre itt