Ismerünk számos jeles kommunikátort, akiktől rengeteget lehetne tanulni, inspirációt meríteni. Ugyanakkor úgy tapasztaltuk, hogy ezek az általunk nagyra becsült szakértők csak ritkán nyilatkoznak, még ritkábban nyilatkoznak szakmai kérdésekről, ráadásul olyankor se azt kérdezik meg tőlük, ami minket érdekelne. Úgyhogy mi most megkérdezzük. Lényegre törő, nem köntörfalazó, belemenős, valódi beszélgetések, elsősorban persze a kríziskommunikációról. A GDF SUEZ kommunikációs igazgatója, Pánczél Andrea válaszol kérdéseinkre.
Két netadó ellenes tüntetésen vagyunk éppen túl. Érzel valamilyen elégtételt, vagy örömöt, hogy az egyetemes szolgáltatókat sújtó intézkedések ekkora visszhangot váltanak ki a lakosság körében?
Az internet korlátozása, mint elv, távol áll tőlem. Minden interneten zajlik, és bármi, ami ezt korlátozza, az a fejlődés és az innováció ellen hat. Finnországban most lett alkotmányos alapjog a nethez való hozzáférés. Ugyanakkor az energetikai szolgáltatókat sújtó intézkedések, vagyis például a „rezsicsökkentés” nehezen összevethető a mostani elképzelésekkel. Az internet szolgáltatás szabad piacon zajlik, mi pedig nagyrészt regulált tevékenységet folytatunk, magyarán az ár nem rajtunk múlik. A működésünket szabályozói környezet határozza meg: ha döntés, jogszabály születik, akkor aszerint kell működnünk.
Kívülről szemlélve feltűnő volt, hogy milyen visszafogott kommunikációt folytatott a GDF SUEZ a rezsicsökkentést illetően. Nehéz ilyenkor lábhoz tett fegyverrel asszisztálni a változásokhoz?
Kommunikációs szempontból nem könnyű időszak. Nehéz eldönteni, hogy mivel segíted a vállalatot és mivel kevésbé. A kommunikációs igazgatóság feladata a cég működésének támogatása, ennek kell alárendelni mindent. Ilyenkor jellemző persze hogy nagyon együtt mozog a cég érdekképviseleti, lobbi tevékenysége és a kommunikáció. Egymást támogatjuk, szorosan együttműködünk.
Mi a kommunikációs stratégia a rezsiharcos időszakban a cég oldaláról?
Az, hogy ettől a körülménytől még nem állhat le a kommunikáció. Pozitív üzeneteket egy energetikai szolgáltatónak jelenleg elég nehéz találni, de erre törekszünk. A pozitív imázst támogató ügyeinket helyezzük a fókuszba, persze költséghatékony eszközök jöhetnek csak szóba, mert az intézkedések hatására jelentősen vissza kellett vágnunk a büdzsénket. „Smart és cosf effective” kommunikáció – ez a jelszó.
Ki a célcsoport egy ilyen helyzetben? Kinek és hogyan akartok kommunikálni?
Jelen vagyunk a lakossági piacon is, és a B2B piacon is, így sokféle célcsoportot különítünk el. Nyilván nehézséget jelent, hogy maga a cégnév is nehezen kiejthető, kevesen ismerik, kevesen tudják azonosítani, és ez még a cég székhelyén, Franciaországban is így van. Tehát szükség van az ismertség javítására, a pozitív imázs megteremtésére és ezt az előbb említett „ne kerüljön sokba” elv messzemenő betartásával. Ennek szellemében indult el például másfél éve a Facebook oldalunk, ami még mindig olcsó és hatékony kommunikációs eszköznek számít, ráadásul 30000 felhasználót elérünk rajta keresztül. A kereskedelmi kampányaink mellett kulturális programajánlót, fűtéssel, főzéssel kapcsolatos energiatakarékossági tanácsokat is adunk az FB-n. Ugyanakkor a kommunikációnk hangsúlyai eltolódnak a véleményvezérek és a B2B ügyfelek felé, itt van mozgástér, a szabad piaci tevékenységet itt tudjuk érdemben támogatni a kommunikációval. Fontos, hogy a véleményvezérek megértsék és képviseljék a szakmai álláspontjainkat, és szívesen szólalunk meg - európai szintű energetikai kérdésekben – nemzetközi tapasztalatot és ismereteket átadó szakértőként. A B2B ügyfelek megszólításához is az integrált kampányokban hiszünk, most indul egy brandet is erősítő kereskedelmi kampányunk, például a legnagyobb ügyfeleinkkel közösen.
A krízisek eszkalálódásakor ugyanakkor nem csak az ügyfelek és a közvélemény számít a kommunikációs részleg munkájára, hanem a „belső ügyfelek” is.
Válsághelyzetben természetesen felértékelődik a belső kommunikáció fontossága. A munkavállalók képviselik a legfontosabb célcsoportot. Nem jó, ha elsőként a sajtóból, netán kizárólag a sajtóból értesülnek a céget érintő ügyekről. A GDF SUEZ vezetői tavaly is, idén is járják az országot, road show-kat tartanak, a társaság telephelyein. Ezekre a találkozásokra, úgy tapasztaljuk, óriási az igény a kollégák részéről, nagyon nagy érdeklődés kíséri ezeket az eseményeket. Érthető persze, hiszen a dolgozók életét, jövőjét is befolyásolja egy-egy kormányzati döntés, kíváncsiak arra, hogy ilyen körülmények között mi a vállalat stratégiája.
Mennyire vagytok bevállalósak a belső kommunikációban? Eléggé jellemző, hogy ezeket a csatornákat egyfajta hurráoptimizmus, diadaljelentések tömege uralja el, és mindenről szó esik, csak a lényegről nem.
Érdemben és őszintén kommunikálunk a munkatársakkal. Az utóbbi időszakban gyakrabban adunk ki belső közleményt, gyakrabban van szükség a kollégák tájékoztatására. Komoly dolgokról esik szó az intraneten és a negyedéves belső magazinban is. Időnként gyors döntések születnek, fontos, hogy mindenki megértse, tudja, hogy mi miért történik. Ehhez egyszerű, érthető és hiteles kommunikáció kell.
Kemény ügyek jutottak neked a MOL-nál is, ahol szintén kommunikációs igazgató voltál, és a mostani GDF SUEZ-es időszak sem számít könnyű pályának. Hogyan súlyozod, hogyan kategorizáljátok a krízisek típusait?
A MOL negyven országban működő, magyar székhelyű cég, a vállalattal kapcsolatosan minden érdekelte a magyar sajtót , nem csak a hazai események. Egy globális vállalat, ahol igen sokféle helyzet előállhat. Nekem is volt részem pakisztáni emberrablás kommunikációjában, vagy a szíriai katonai helyzet súlyosbodásában. A GDF SUEZ a világ legnagyobb közüzemi szolgáltatója, Európában 12 országban van jelen, köztük Magyarországon. Az itthoni sajtót kevésbé érdeklik a külföldön történő GDF SUEZ-t érintő események. De igaz, hogy mindkét cég az energetikai iparágban működik, sok a hasonlóság a krízisek tekintetében: az olajat, földgázt vagy nehéz kitermelni, vagy nehezen megközelíthető helyen van, ráadásul sokszor katonailag veszélyeztetett területen zajlik a kitermelés. Nem beszélve arról, hogy mindezek a tényezők együtt, egyidejűleg is előidézhetnek krízishelyzetet. Összességében el kell mondani, hogy ez egy veszélyes üzem, ami nem csak a kitermelésre, de a feldolgozásra, szállításra, elosztásra is igaz. A természeti katasztrófák, ipari balesetek és a katonai hadműveletek folyamatos fenyegetettséget jelenthetnek, amikre ki kell térni a kommunikációs tervekben is. Van policy rá, hogy ki, kinek, mit, hogyan, mikor mondhat, és nagyon komoly jóváhagyási folyamat is megelőz minden ilyen jellegű kommunikációt. Ugyanakkor a gazdasági helyzet változása, vagy a rezsit érintő kormányzati intézkedéseket nem tekintem kríziskommunikációt indokoló eseményeknek, ezek a működés velejárói, amiket napi szinten kezelni kell.
A szükséges adrenalin dózisodat ugyanakkor nem csak a kríziskommunikáció területén kapod meg. A kampányok kidolgozása, megkomponálása is ekkora élményt jelent?
A kreativitás iránti belső igényemet igyekszem kiélni a munkámban, de nem csak ott. Sokan tudják rólam, hogy borászkodom is, Ábrahámhegyen van egy kis családi pincénk. Sőt, most ősszel egy nagy fába vágtuk a fejszénket, mikor Herczeg Ágnes barátnőmmel írtunk egy könnyed hangvételű boros könyvet, a Borról neked címűt, amit elsősorban hölgyeknek ajánlunk. Kis kézikönyv, egy női táskában is elfér, a borvásárlás, vagy borfogyasztási szituáció okozta krízishelyzetben is előkapható, mint egy krízisforgatókönyv…
---
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot rss-en, vagy akár twitteren. Vagy látogass meg honlapunkon, vagy a Facebookon. Követhetsz a Linkedinen is, és a hírlevélre se felejts el feliratkozni itt az oldalsó sávban!
Utolsó kommentek