"Vizsgáld meg a helyzetet valamennyi szemszögből - és nyitottabbá válsz" - nem tűnik önmagában vérlázító gondolatnak. Ezért is gondolhatta a Mercedes, hogy egyfajta hétfői motivációs tanácsként kiposztolja az Instagramra a Dalai Láma végtelen számú bölcsességének egyikét.
Azzal viszont nem számolt a német autógyár, hogy a - helyben egyébként letiltott Instagram - bejegyzés felháborítja a kínaiakat, akik semmilyen szemszögből nem akarják vizsgálni a Dalai Lámát és végképp nem akarnak nyitottabbá válni iránta és Tibet iránt sem. Az autógyár gyorsan átlátta, hogy érzékenységeket sértett, rohamtempóban törölte a bejegyzést, és helyiben hasznáét Weibo közösségi médiában hosszasan bocsánatot kért a kínai néptől, a helyi vásárlóiktól és kínai gyárainak valamennyi dolgozójától. Magyarán a márka becsicskult.
Messze nem a Mercedes az egyetlen nemzetközi vállalat, amely meghunyászkodni kényszerül a kínai diplomácia merevsége és kérlelhetetlensége miatt. Az elmúlt héten az amerikai Gap volt "figyelmetlen", amikor olyan Kína-térképpel ellátott pólót dobott piacra szerte a világon, amelyről hiányzott pár "vitatott hovatartozású" terület, így Tibet, Hong Kong, Makaó és Taiwan. A cég a felháborodás hatására visszavonta és "megsemmisítette" valamennyi hibás termékét.
A cég bocsánatkérésében tiszteletéről biztosítja Kínai területi integritását, megköveti a fogyasztókat, hogy "téves" térképet használtak a terméken, és határozott lépéseket ígér, hogy hasonló hiba soha többé ne fordulhasson elő a cég életében... A Gap is becsicskult.
A kínai diplomácia tökéletesen tisztában van erőfölényével, és igyekszik a végletekig feszíteni a húrt, amely már nem csak a piaci márkák életét befolyásolja, de sokszor átsodródik a politikai diplomácia területére is. Tudna erről mesélni a Marriott amerikai hotellánc, amelynek foglalási oldalát letiltotta a pekingi kíberbiztonsági hatóság, miután a szálloda online felmérésben külön országként lehetett bejelölni, ha valaki Taiwanról, Makaóból, Hong Kongból, netán Tibetből érkezett... Mindez valódi diplomáciai összeütközéshez is vezetett, miután Kína azt követelte az amerikai légitársaságoktól, hogy ne szerepeljenek a vitatott területek külön desztinációként a kínálatukban - a Trump adminisztráció "orwelli nonszensznek" nevezte, hogy a kínai kommunista politika amerikai cégekre és amerikai fogyasztókra akarja rákényszeríteni saját politikai nézeteit. Mindazonáltal a Delta Air Lines is bocsánatot kért, jelezve, hogy ártatlan tévedésről van szó, sem üzleti, sem politikai üzenete nem volt a "hibának".
Kína ugyanis sokkal erősebb gazdasági partner, jelentőségteljesebb, megkerülhetetlen piac, mint hogy egy piaci márka vele szemben szépeleghessen Tibet függetlenségén, vagy az emberi jogok tiszteletben tartásán. A márkák szeretnek nyitni a fontos társadalmi kérdések felé, kiállnak a nők jogaiért, a melegek házasodási jogáért és minden egyébért, ami a nyitott, nyugati világ számára fontos érték - egészen addig, amíg erősebb gazdasági érdekkel nem találkoznak. Pénz beszél, kutya ugat.
Azt hiszem ide is adekvát a Balaton együttes száma. Tudja jól a kínai, kínai kormány.
Ha érdekelnek az üzleti krízisek és a kríziskommunikáció, figyelmedbe ajánlom a könyvemet, Sem megerősíteni, sem cáfolni... címmel jelent meg pár hete, kapható a könyvesboltokban és online is.
Utolsó kommentek