Kétszázból mindössze öt cégnél sikerült lezárni a bértárgyalásokat 2020-ra vonatkozóan - számolt be a Vasas Szakszervezeti Szövetség. Döbbenetesen alacsony szám, különösen, ha belegondolunk, ezek csak azok a cégek, ahol ennek a szövetségnek a tagszervezetei jelen vannak. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy arra számítsunk: a január idén is a sztrájkhelyzetről, sztrájkfenyegetésről fog szólni a gazdasági életben, és persze akár a közszférában is.

A következő hetek, vagy akár az első negyedév várható fejleményeit egyszerre sokféle erő dominálja, alakítja. A legmeghatározóbb továbbra is a munkaerőhiány miatti kiváló alkupozíció (kevésbé elegáns nevén: zsarolópotenciál) a munkavállalók részéről, hiszen a munkaadók nem kockáztathatják, hogy a kínkeservesen felvett, a cégnél eddig megtartott dolgozók elszivárogjanak, kedvezőbb ajánlatok után nézzenek. Ezzel ellentétes hatású ugyanakkor, hogy az ország gazdaságában rendkívül jelentős szerepet játszik az autóipar, számos autógyár és számtalan autóipari beszállító dolgoztat nálunk, márpedig ebben az iparágban legalábbis lassulás, egyúttal bizonytalanság és kivárás látható. 

A legtöbb sztrájkhelyzetről, belső feszültségről - átlagos hírfogyasztóként - még csak értesülni sem fogunk: a cégek törekednek arra, hogy "balhé" nélkül megússzák a tárgyalásokat, ne a sajtónyilvánosság előtt kelljen taktikázni, a sorok között üzengetni. Amikről kívülállóként értesülünk, az valószínűleg csak a jéghegy csúcsa lesz. Igaz ugyanakkor, hogy a mind a cégvezetés, mind a megszervezett dolgozói közösségek árgus szemekkel figyelik a többi vállalatnál zajló eseményeket, megvizsgálják, ki mennyire volt erős, kreatív, hatékony az érdekérvényesítésben, lehet-e "bezzeg" példákat dörgölni a tárgyalófél orra alá.

A cégvezetés jól teszi, ha mind a belső, mind pedig a potenciálisan szükséges külső kríziskommunikációra felkészül. Átgondolt és tudatos kommunikációval ugyanis a feszültségek részben megelőzhetőek, részben gyorsabban feloldhatóak - még akkor is, ha súlyos pénzügyi érdekek feszülnek egymásnak. Különösen igaz ez amiatt, mert 2020 kríziskommunikációs tendenciában a "dolgozó hangja", az employee activism abszolút előretörésben lesz. A munkavállalók egyre hatékonyabb fellépése sok területen fogja befolyásolni a cégvezetés mozgásterét. Etikai, morális, fenntarthatósági, esélyegyenlőségi kérdésekben ugyanúgy követeléseket fognak megfogalmazni a munkatársak, mint ahogyan akkor, amikor a zsebükre megy a játék, vagyis a fizetések, béralkuk tekintetében. Kemény tele lesz a sok munkavállalót foglalkoztató szervezeteknek. A cégvezetés lélekben, bérszámfejtésben és kommunikációs területen is készülhet.