Bőhm Kornél szakblogja

Az első jelentések szerint 10, utóbbi pontosítás szerint 13 kisgyerek sérült meg egy csillebérci kalandparkban, amikor egy kötélháló leszakadt. Hogy a gyerekek sérülése nem súlyos, a Mentőszolgálattól tudjuk, hogy pontosan mi történt és hogyan történhetett, azt pedig sehonnan.

A szűkszavú MTI közleményben a tény szerepel, illetve Győrfi Pál tájékoztatása is olvasható, a Kalandpark viszont nem szólalt meg az első jelentésekben. A híradás azonban bedobta - joggal - a cég nevét és pár publikusan elérhető információt róla.

A kalandpályát a Challenge Forever Kft. magyar cég üzemelteti, amelyet Magyarországon és Kelet-Európa más országaiban erdei akrobatikus élményparkok építésével és üzemeltetésével foglalkozik.

A kép csak illusztráció

Ötmillió dolláros per elé néz a Starbucks Amerikában - a perközösséghez ráadásul bárki csatlakozhat, aki a közelmúltban jegeskávét vásárolt a kávézó láncnál. Alighanem sokakat érint tehát a kártérítés lehetőség. A per tárgya triviális: a panaszosok szerint a Starbucks jegeskávéiban túl nagy a jég aránya és kevés benne a kávé. Mondhatnánk, hogy ez ízlés dolga, de a fogyasztók előszeretettel leplezik le a nagy láncokat különböző összeesküvés elméletek alapján. 

A lebuktatásnak és a kártérítés, vagy csak bajkeverés reményében történő pereskedésnek is nagy hagyománya van az Egyesült Államokban, még nincs két hónapja annak sem, hogy ugyancsak a Starbucks-ot perelte két szerencselovag, akik szerint a tejeskávé nem elég nagy a bögréhez képest.

Két fontos alapvetés a nyilvánosságra került Panama-iratok vonatkozásában. 1. offshore céget létrehozni, tulajdonolni, működtetni önmagában nem bűncselekmény. 2. attól önmagában, hogy offshore céget hozok létre, tulajdonolok, működtetek, sajnos még nem leszek milliárdos. Ezt a két megfontolást is érdemes fejben tartani, amikor a globális offshore lovagok és lovaginák viselt dolgain hüledezik a világsajtó. 

Az adóelkerülésre, adóoptimalizálásra törekvő világcégek és világgazdagok tevékenységében alapvetően több a morális, etikai körülállás, mint a jogi. (És mindkettő mögött a gazdasági körülállások vannak.)

Múlt héten több ezer sérülttel, halálos áldozattal járó katasztrófa történt Londonban, amikor egy torony rászakadt a Waterloo metróállomásra. A mentésben sok száz szakember vett részt négy teljes napon keresztül.

Gondolhatnánk, hogy egy ilyen esemény híre és képei futótűzként járják be a világsajtót és persze a Facebook-ot.

Hogy a pánik és a hírcunami elmaradt, annak prózai oka van: Európa legnagyobb krízisszimulációja zajlott le február 29. és március 3. között a forgalmas londoni metróállomást szimuláló Dartfordban.

Biztonsági okokból 55 országból hívnak vissza Mars szeleteket az egyik szeletben talált kis műanyagdarab miatt. A Mars a legismertebb márka, de a visszahívás az összes többi terméket is érinti: a Snickerst, a Milky Way-t, kis és nagy kiszereléseket, vegyes dobozokat. Kicsit akár túlkapásnak tűnhet a dolog, de nem az. 

Mindenre tényleg nem lehet felkészülni. Lehet egy márkának bármilyen alapos krízis forgatókönyve, gyakorolhat, tréningezhet, szimulálhat minden eshetőséget, az élet úgyis mást fog dobni, mint amire készül. Ez pedig, szerencsére, nem csak a kellemetlen fejleményekre, de a pozitív eseményekre is igaz.

Az idei Super Bowl-on legalább két cég dollármilliós értékű ingyenreklámot kapott. Miközben a reklámvilág hírei már hónapokkal az esemény előtt arról szólnak, melyik cég mennyiért és milyen hosszú hirdetést vásárol a világ egyik legnézettebb sporteseményének estéjén, akadt két potyautas márka, amelynek ölébe pottyant egy kis ajándék. Az egyik mázlista a Red Lobster étteremlánc volt, amelynek nevét az est - nem sportoló - sztárvendége, Beyoncé foglalta bele legújabb, itt debütált dalába, a másikuk a Budweiser sör, amelyet a győztes csapat egyik sztárja említett meg kétszer is győzelmi mámorában, mint vágyának jelenlegi legkézzelfoghatóbb tárgyát. 

Ismerünk számos jeles kommunikátort, akiktől rengeteget lehetne tanulni, inspirációt meríteni. Ugyanakkor úgy tapasztaltuk, hogy ezek az általunk nagyra becsült szakértők csak ritkán nyilatkoznak, még ritkábban nyilatkoznak szakmai kérdésekről, ráadásul olyankor se azt kérdezik meg tőlük, ami minket érdekelne. Úgyhogy mi most megkérdezzük. Lényegre törő, nem köntörfalazó, belemenős, valódi beszélgetések, elsősorban persze a kríziskommunikációról. A bróker botrányok kapcsán kérdeztük Tóth Istvánt, az Országos Betétbiztosítási Alap kommunikációs vezetőjét.

Mikor beszélgettünk a tavalyi év sűrű pénzintézeti csődeljárásairól, kifejezetten indulatosan szóltál a szervezeti kommunikációról.

Egy olyan év után, amikor több tízezer ember kerül bajba, el kell gondolkodnunk, hogy vajon a befektetők és a betétesek megkapták-e a szükséges felvilágosítást a számukra elérhető pénzügyi termékekkel kapcsolatban, ismertették-e velük a vonatkozó kockázatokat. A tájékoztatás, a pénzügyi ismeretek átadása megosztott szerep, nem mutathatunk rá egyetlen szereplőre, hogy ő nem tette jól a dolgát. Minden szervezetnek, így az OBA-nak , a BEVA-nak is értékelnie kell, mit tett jól, mit tehetett volna jobban, mit kell legközelebb másképp csinálnia.

És mire jutottál, mit kellett volna?

Nehezen szabadulok a gondolattól, hogy erőteljesebb felvilágosítási munkával valószínűleg több pénzügyi fogyasztót lehetett volna megkímélni csalódástól, kellemetlenségtől. Azt kell megvitatnunk egymással, hogy elégedettek lehetünk-e a teljesítményünkkel, hátradőlhetünk-e kényelmesen, vagy tudunk-e többet tenni annál, mint amennyit tettünk, vagy teszünk. Beszélni kell a stílusról, az üzenetekről, a használt kommunikációs csatornákról, a célcsoport képzéséről, a felvilágosító tartalmak elérhetőségének korlátairól, vagy könnyűségéről. Ezeket attól függetlenül is mondom, hogy egy jól hangzó, de teljesen megalapozatlan hozamígérettel szemben a legjobb kommunikáció is tehetetlen egyelőre Magyarországon. Piaci kutatás nemrég azt vizsgálta a brókeres hírek után, hogy belemennének-e a válaszolók egy 19%-os hozamígéretbe, és igen, ugyanúgy és ugyanannyian belemennének. Önmagától senkit sem lehet megvédeni. Pénzügyi döntéseink szélső értékei a bennünk élő kapzsiság és a félelem. Utóbbitól tudjuk mentesíteni a fogyasztót, az előbbitől kevésbé.

Gábor Zsazsa 100. életévébe lépett, ez a "hír" vezette pár órán keresztül a nemzetközi és persze hazai hírportálok címlapját. Zsazsa továbbra is a leghíresebb élő magyar, azzal együtt, hogy pont egy éve vezeti a tekintélyes Deathlist.net celebritások várható halálát valószínűsítő listát. A vele kapcsolatos hírek mindenhol közérdeklődésre tartanak számot, még akkor is, ha - érthető okokból - most már leginkább csak pszeudó-, vagy tragikus hírek látnak róla napvilágot. Mindez azonban gyönyörűen alátámasztja világhíres krédóját: "mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam".

Vigyázat, hamisítanak! - mondhatná számos celebritás, és persze mondja is, főleg olyankor, amikor az alteregók, hasonmások használata anyagi veszteséget is okoz nekik, vagy épp jó hírnevüket rontja, amikor egy márka olcsóbb megoldáshoz nyúlva nem a hírességet, hanem egy hozzá hasonlító utánzót kér fel szerepelni.

A Nespresso épp a héten perelte be egy izraeli riválisát, az Espresso nevű, ugyancsak kapszulás kávé céget, mert az reklámjában egy George Clooney-ra hasonlító férfit használt. Clooney nagyon régóta közismert reklámarca a Nespressónak, így a "Clooney-klón" felhasználása egyértelműen jellegbitorlásnak számíthat és még csak nem is történhetett véletlenül.

A minden lében kanál Kim Kardashian is perre vitte a dolgot, mikor az Old Navy nevű márka egy hozzá megszólalásig hasonló modellt alkalmazott egy reklámjában.

Mint két tojás

Rendkívül súlyos következményekkel járt egy ártatlannak ígérkező gyógyszerkísérlet Franciaországban. A dráma ezekben a percekben, napokban is tart, igazi filmre - thriller műfajúra - kívánkozó eseménysort láthatunk kibontakozni. A gyógyszertesztet ugyanis egészséges önkénteseken végezte a francia labor, az alanyok közül egy ember agyhalál és kómába esés után meghalt, hárman már szinte bizonyosan maradandó agykárosodást szenvednek, de a túlélésük sem garantált, miközben van olyan tesztalany, aki "egyelőre" jól van. A kórházba került hat áldozat kapta a legnagyobb dózist az új hatóanyagból, amelyet egy portugál cég, a Bial megbízásából teszteltek Franciaországban, a Biotrial nevű gyógyszer laboratóriumban. Igazi rémálom.